Tartalomjegyzék

• Az Európai Unió joga
• Impresszum
• Előszó
• Rövidítések jegyzéke
• I. fejezet Az európai integrációs szervezet fejlődése – elmélyülés és kibővülés
  • 1. Bevezetés
  • 2. A Közösségek létrejötte
    • 2.1. Közvetlen előzmények
    • 2.2. Az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte
      • 2.2.1. Az ESZAK céljai
      • 2.2.2. Az ESZAK intézményrendszere
    • 2.3. Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása
  • 3. A Hatok Európájától a Tizenkettek Európájáig
    • 3.1. A Luxemburgi kompromisszum
    • 3.2. A külpolitikai kooperáció létrejötte
    • 3.3. Az első kibővülés
    • 3.4. A déli kibővülés
  • 4. Az Egységes Európai Okmánytól a keleti kibővülésekig
    • 4.1. Az Egységes Európai Okmány
      • 4.1.1. Intézményi változások
      • 4.1.2. Tartalmi újítások
    • 4.2. A Maastrichti Szerződés
      • 4.2.1. A szerződés felépítése
      • 4.2.2. Az uniós polgárság
      • 4.2.3. Intézményi változások
      • 4.2.4. Új közösségi kompetenciák
      • 4.2.5. Az Unió II. pillére, a Közös Kül- és Biztonságpolitika
      • 4.2.6. Az Unió III. pillére, a belügyi és igazságügyi együttműködés
      • 4.2.7. Az új tagok felvételének rendezése
    • 4.3. Az Unió kibővülése a „maradék EFTA” államokkal – Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása
    • 4.4. Az Amszterdami Szerződés
      • 4.4.1. Újítások az Uniós Szerződésben
      • 4.4.2. A közös kül- és biztonságpolitikát érintő módosítások
      • 4.4.3. A III. pillért érintő változások
      • 4.4.4. A megerősített együttműködés konstrukciói
      • 4.4.5. Intézményi reformok
      • 4.4.6. Új közösségi kompetenciák
    • 4.5. A Nizzai Szerződés
      • 4.5.1. Intézményi reformok
      • 4.5.2. A megerősített együttműködés
    • 4.6. A keleti kibővülések
  • 5. Az Unió alkotmányosodása
    • 5.1. Szerződéstervezet egy Európai Alkotmány létrehozásáról
      • 5.1.1. Az Európai Konvent
      • 5.1.2. Az Alkotmányos Szerződés tervezetébe foglalt fontosabb változások
        • 5.1.2.1. Intézményi változások
        • 5.1.2.2. Az Unió külügyminisztere
        • 5.1.2.3. Az Európai Bíróság
        • 5.1.2.4. Az Európai Unió Alapjogi Chartája
        • 5.1.2.5. Az Unió pilléres szerkezetének megszüntetése, az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatályon kívül helyezése
        • 5.1.2.6. Az Unió szimbólumai
        • 5.1.2.7. Az Unió és a tagállamok hatásköreinek elhatárolása
        • 5.1.2.8. Az Unió jogának elsőbbsége a tagállamok jogával szemben
        • 5.1.2.9. A másodlagos jogforrások új rendszere
    • 5.2. A Lisszaboni (Reform) Szerződés
      • 5.2.1. A Lisszaboni (Reform) Szerződés
      • 5.2.2. A Lisszaboni Szerződés legfontosabb újításai
  • 6. Magyarország és az Európai Közösségek (Európai Unió)
    • 6.1. Az „előtörténet”
    • 6.2. A társulási megállapodás
      • 6.2.1. A megállapodás tartalma
      • 6.2.2. Jogközelítés a társulási megállapodásban
      • 6.2.3. Együttműködés a társulási megállapodásban
      • 6.2.4. A megállapodás intézményi kerete
    • 6.3. A Koppenhágai Csúcs és kritériumai
      • 6.3.1. A kritériumok
      • 6.3.2. Magyarország csatlakozásának fontosabb lépései
    • 6.4. Az előcsatlakozási partnerség
    • 6.5. A Csatlakozási Szerződés
    • 6.6. Az átmeneti eltérések (az úgynevezett derogációk)
• II. fejezet Az intézményrendszer
  • 1. Bevezetés
  • 2. Az Európai Unió intézményei
    • 2.1. Az Európai Tanács
      • 2.1.1. Előzmények
      • 2.1.2. Az Európai Tanács szerepe és hatáskörei
      • 2.1.3. Az Európai Tanács tovább intézményesül
      • 2.1.4. Az Európai Tanács elnöke
    • 2.2. Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács)
      • 2.2.1. A Tanács feladatai
      • 2.2.2. A Tanács összetétele
      • 2.2.3. A Tanács formációi
      • 2.2.4. A Tanács elnöksége
      • 2.2.5. A Tanács Főtitkársága
      • 2.2.6. A Coreper
      • 2.2.7. A tanácsi bizottságok és munkacsoportok
      • 2.2.8. A Politikai és Biztonsági Bizottság
      • 2.2.9. A Tanács működése
      • 2.2.10. A szavazás a Tanácsban
    • 2.3. A Bizottság
      • 2.3.1. A Bizottság feladatai
      • 2.3.2. A Bizottság összetétele
      • 2.3.3. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
      • 2.3.4. A Bizottság tagjainak kinevezési eljárása
      • 2.3.5. A Bizottság tagjainak státusa
      • 2.3.6. A Bizottság elnöke
      • 2.3.7. A Bizottság működése
      • 2.3.8. A Bizottság hivatali apparátusa, a „brüsszeli bürokrácia”
      • 2.3.9. Az Európai Külügyi Szolgálat
    • 2.4. Az Európai Parlament
      • 2.4.1. Az Európai Parlament feladatai, hatásköre
      • 2.4.2. Az Európai Parlament szerepe a KKBP terén
      • 2.4.3. Az Európai Parlament összetétele
      • 2.4.4. Az Európai Parlament szervezete és működése
      • 2.4.5. A petíció
      • 2.4.6. Az ombudsman
        • 2.4.6.1. A jogintézmény általános jellemzése; az ombudsman eszközei
        • 2.4.6.2. Az ombudsman is sérthet jogot
    • 2.5. Az Európai Unió Bírósága
      • 2.5.1. Az Európai Bíróság feladatai, hatáskörei
        • 2.5.1.1. A Bíróság hatáskörei
        • 2.5.1.2. Az Európai Unió Bírósága hatáskörének korlátai
      • 2.5.2. A Bíróság összetétele, szervezete, működése
      • 2.5.3. A főtanácsnokok
      • 2.5.4. A Törvényszék
        • 2.5.4.1. A Törvényszék hatáskörei
        • 2.5.4.2. A Törvényszék összetétele, szervezete
        • 2.5.4.3. Fellebbezés a Törvényszék határozataival szemben
      • 2.5.5. A különös hatáskörű törvényszékek, az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke
        • 2.5.5.1. Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke
        • 2.5.5.2. Jelentős változások 2016-tól a Bíróság igazságszolgáltatási szervezet-rendszerében
      • 2.5.6. Az Európai Bíróság jogértelmezési módszerei
        • 2.5.6.1. A szó szerinti (nyelvtani) értelmezés
        • 2.5.6.2. Az uniós jog többnyelvűsége
        • 2.5.6.3. A történeti értelmezés
        • 2.5.6.4. A rendszertani értelmezés
        • 2.5.6.5. A jog-összehasonlító módszer
          • 2.5.6.5.1. Az elméleti háttér
          • 2.5.6.5.2. A jog-összehasonlító módszer alkalmazásának típusai, avagy a joghézag kitöltése az uniós jogban
        • 2.5.6.6. A célkutató (teleologikus) értelmezés
    • 2.6. A Számvevőszék
      • 2.6.1. A Számvevőszék feladatai
      • 2.6.2. Az ellenőrzés szempontjai, a Számvevőszék működése
      • 2.6.3. Hozzáférés az információkhoz
      • 2.6.4. A Számvevőszék összetétele
      • 2.6.5. A Számvevőszék függetlensége
    • 2.7. Az Európai Központi Bank – a monetáris unió intézményi aspektusa
      • 2.7.1. A Központi Bankok Európai Rendszerének felépítése, feladatai
      • 2.7.2. A monetáris politika eszközei
      • 2.7.3. Az Európai Központi Bank – az Unió intézménye
        • 2.7.3.1. AZ EKB felépítése és működése
          • 2.7.3.1.1. Az Általános Tanács
          • 2.7.3.1.2. Az EKB szabályozási hatásköre
          • 2.7.3.1.3. Az EKB jogalkotást érintő véleményezési jogköre
          • 2.7.3.1.4. Egy új hatáskör: a pénzügyi intézmények prudenciális felügyelete
        • 2.7.3.2. A KBER és az EKB függetlensége
        • 2.7.3.3. „Összekapcsolás”: az EKB az Unió intézményi rendjében
        • 2.7.3.4. A Monetáris Unió külső viszonyai
  • 3. A tanácsadó szervek
    • 3.1. A Gazdasági és Szociális Bizottság
    • 3.2. A Régiók Bizottsága
  • 4. Az Európai Beruházási Bank
  • 5. Az ügynökségek
• III. fejezet Jogforrások – jogalkotás – döntéshozatal
  • 1. Bevezetés
  • 2. Az elsődleges uniós jog
    • 2.1. Az alapszerződések (a Szerződések)
      • 2.1.1. Az alapszerződések tartalma
      • 2.1.2. Az alapszerződések felépítése
      • 2.1.3. Az Unió értékrendje
      • 2.1.4. Az Unió céljai
      • 2.1.5. Az Unió hatáskörei és a hatáskör-átruházás elve
      • 2.1.6. Az Unió kizárólagos hatáskörei
      • 2.1.7. Az Unió (tagállamokkal) megosztott hatáskörei
      • 2.1.8. Az Unió támogató-összehangoló-kiegészítő hatáskörei
      • 2.1.9. Az Unió szervezetrendszere
      • 2.1.10. Az Unió jogrendje
      • 2.1.11. A lojalitás elve
      • 2.1.12. Az alapszerződések módosítása, a felülvizsgálati eljárások
        • 2.1.12.1. A rendes felülvizsgálati eljárások
        • 2.1.12.2. Az egyszerűsített módosítási eljárások
        • 2.1.12.3. Az úgynevezett átvezető (passerelle) eljárások
      • 2.1.13. A csatlakozási szerződések
      • 2.1.14. Az alapszerződések időtartama és a kilépés szabályozása
      • 2.1.15. Az alapszerződések területi hatálya
    • 2.2. Jogelvek
      • 2.2.1. Jogi alapelvek a közösségi (uniós) jogban
      • 2.2.2. Az arányosság elve az uniós jogban
        • 2.2.2.1. Az arányosság elvének vizsgálata a Közösség (Unió) intézkedései kapcsán
        • 2.2.2.2. Az arányosság elvének vizsgálata a tagállamok uniós jog alá tartozó aktusai kapcsán
      • 2.2.3. Az alapvető emberi jogok mint általános jogelvek
        • 2.2.3.1. Az alapvető emberi jogok az Európai Bíróság gyakorlatában
        • 2.2.3.2. A Kadi és Yusuf ügyek – Az alapjogok védelmének újabb megalapozása
        • 2.2.3.3. Az általános jogelvek és az emberi jogok az intézmények, illetve a tagállamok közös dokumentumaiban
        • 2.2.3.4. Az Európai Unió Alapjogi Chartája
          • 2.2.3.4.1. A Chartában foglalt jogok
          • 2.2.3.4.2. Kit kötelez a Charta?
  • 3. A másodlagos uniós jog
    • 3.1. A másodlagos – az intézmények által alkotott – uniós jogi aktusokkal szemben támasztott általános követelmények
      • 3.1.1. A jogalap kérdése
      • 3.1.2. A 352. cikk mint „kiegészítő” jogalap
      • 3.1.3. A szubszidiaritás elve
        • 3.1.3.1. A szubszidiaritás elve tiszteletben tartásának nemzeti parlamentek általi ellenőrzése
        • 3.1.3.2. Az indokolási kötelezettség
        • 3.1.3.3. A bírósági ellenőrzés
        • 3.1.3.4. Szubszidiaritás a British American Tobacco ügyben
      • 3.1.4. Az indokolási kötelezettség
    • 3.2. A rendelet
    • 3.3. A határozat
    • 3.4. Az irányelv
      • 3.4.1. Az átültetés
      • 3.4.2. Közzététel, hatálybalépés
    • 3.5. Vélemények és ajánlások – soft law az Európai Unióban
    • 3.6. Közlemények az uniós jogban
    • 3.7. Az EKB által kibocsátott aktusok
    • 3.8. Az intézmények (szervek) belső eljárási szabályzatai
    • 3.9. A másodlagos jogforrások hierarchiája
  • 4. A nemzetközi szerződések az uniós jogban
    • 4.1. Az EUSz-ben megjelenő szerződéskötési felhatalmazások
    • 4.2. Az EUMSz-ben megjelenő szerződéskötési jogosultságok
    • 4.3. Beleértett külső hatáskörök
    • 4.4. Az általános szerződéskötési eljárás
    • 4.5. Kit köteleznek az Unió által vállalt kötelezettségek?
    • 4.6. A nemzetközi szerződések helye az uniós jogi hierarchiában
    • 4.7. Vegyes szerződések
    • 4.8. A tagállamok által kívülállókkal kötött nemzetközi szerződések és az uniós jog
      • 4.8.1. A Szerződések, illetve az azokból fakadó kötelezettségek hatálybalépése előtt kötött szerződések
      • 4.8.2. A Szerződések hatálybalépése után (a csatlakozást követően) kötött megállapodások
  • 5. Formális aktusok az Unió közös kül- és biztonságpolitikája (KKBP) terén
  • 6. Döntéshozatali eljárások az Európai Unióban
    • 6.1. Jogalkotási eljárások az Unióban
      • 6.1.1. A rendes jogalkotási eljárás (EUMSz 294. cikk)
      • 6.1.2. A különleges jogalkotási eljárások
      • 6.1.3. A Bizottság végrehajtási aktusainak kibocsátása – az úgynevezett komitológiai eljárások
    • 6.2. Az Unió költségvetésének elfogadása
      • 6.2.1. A többéves pénzügyi keret
      • 6.2.2. A költségvetés bevételeinek meghatározása
      • 6.2.3. Az éves költségvetés elfogadása
  • 7. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel kormányzati előkészítése és képviselete
    • 7.1. A magyar álláspont kialakításában részt vevő szervek
      • 7.1.1. A szakértői csoportok
      • 7.1.2. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB)
    • 7.2. A magyar álláspont kialakításának rendje
    • 7.3. A magyar álláspont képviselete
    • 7.4. Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás az európai uniós ügyekben
• IV. fejezet Az uniós polgárság
  • 1. Az uniós polgárság az Alapszerződésben, illetve az Alapjogi Chartában
  • 2. A tartózkodás és a szabad mozgás joga
  • 3. A 2004/38/EK irányelv az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról
    • 3.1. Az irányelv kedvezményezettjei
    • 3.2. A kiutazás és beutazás joga
    • 3.3. A tartózkodási jog
      • 3.3.1. A három hónapos tartózkodási jog
      • 3.3.2. Tartózkodási jog három hónapot meghaladóan
      • 3.3.3. Az uniós polgárokra és családtagjaikra vonatkozó adminisztratív formai követelmények
      • 3.3.4. A tartózkodási jog megtartásának speciális esetei
      • 3.3.5. A huzamos tartózkodási jog
    • 3.4. A szabad mozgás korlátozása
    • 3.5. Az Európai Bíróság újabb esetjoga az uniós polgárokat megillető jogok korlátozhatóságáról
  • 4. Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon
  • 5. Aktív és passzív választójog az Európai Parlament képviselőinek választásán
  • 6. Diplomáciai és konzuli védelemhez való jog
  • 7. A petíció joga, az ombudsmanhoz fordulás joga és a polgári kezdeményezés
• V. fejezet Az uniós jog közvetlen hatálya
  • 1. Bevezetés
  • 2. Az elv kimondása, a Van Gend en Loos ügy
  • 3. A közvetlen hatály feltételei
    • 3.1. A rendelkezés alanyi jogot kíván juttatni a magánszemélyeknek
    • 3.2. A rendelkezés „feltétel nélküli” volta
    • 3.3. A rendelkezés „alkalmazása ne függjön közösségi vagy tagállami szervek további intézkedésétől”
    • 3.4. A rendelkezés „kellően pontos (vagyis világos és egyértelmű)” volta
    • 3.5. A rendelkezés „negatív kötelezettséget előíró” volta
  • 4. A Szerződések rendelkezéseinek közvetlen hatálya
  • 5. A másodlagos jog közvetlen hatálya
    • 5.1. A rendeletek
    • 5.2. A határozatok
    • 5.3. Az irányelvek
      • 5.3.1. Közvetlen hatály háromoldalú jogviszonyokban
      • 5.3.2. Szinte horizontális közvetlen hatály
  • 6. Az Unió által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya
  • 7. Az állam fogalmának kitágítása az Európai Bíróság ítéleteiben
    • 7.1. A Marshall ügy
    • 7.2. A Costanzo ügy
    • 7.3. A Foster kontra British Gas ügy
  • 8. A közvetett hatály
    • 8.1. A Marleasing ügy
    • 8.2. A közvetett hatály korlátai
  • 9. A tagállamok kártérítési felelőssége az uniós jog megsértésével okozott kárért
    • 9.1. Az irányelvek átültetésének elmulasztásával okozott kárért viselt tagállami kártérítési felelősség, az úgynevezett Francovich-elv
    • 9.2. A tagállam kárfelelősségének feltételei
      • 9.2.1. A Francovich ügyben rögzített feltételek
      • 9.2.2. A tagállami kárfelelősség feltételei a Brasserie du Pêcheur/Factortame II ügyben
        • 9.2.2.1. A jogsértés kellően súlyos volta
        • 9.2.2.2. A közvetlen okozati összefüggés
      • 9.2.3. Jogerős bírói ítélettel okozott kár
        • 9.2.3.1. A Köbler ügy
        • 9.2.3.2. Az Európai Bíróság tovább tisztázza álláspontját – a Traghetti ügy
        • 9.2.3.3. Kérdések a kárigény érvényesítésével kapcsolatban
  • 10. Az uniós jogon alapuló igények érvényesítése a tagállami bíróságokon
    • 10.1. A tagállami eljárásjogi autonómia elve
    • 10.2. Az egyenértékűség és a minimális védelem ikerelvei
    • 10.3. A hatékony bírói jogvédelem
• VI. fejezet Az uniós jog és a tagállamok joga – az uniós jog elsőbbségének elve a tagállami joggal szemben
  • 1. Az uniós jog elsőbbségének elve
  • 2. A közösségi (uniós) jog elsőbbségének kimondása
    • 2.1. Mi történik a „nem alkalmazott” tagállami jogszabállyal?
    • 2.2. Az elsőbbség terjedelme
  • 3. Az elv kibontakozása az Európai Bíróság esetjogában
    • 3.1. A Costa kontra ENEL ügy
    • 3.2. Az Internationale Handelsgesellschaft ügy
    • 3.3. A Simmenthal ügy
    • 3.4. A Factortame ügy
    • 3.5. A Melloni ügy
    • 3.6. Az elsőbbség nem kerül be az alapszerződés szövegébe
  • 4. Az elsőbbség befogadása a tagállami jogrendszerek oldaláról
    • 4.1. Olaszország fenntartásai
      • 4.1.1. A Frontini kontra Ministero delle Finanze ügy
      • 4.1.2. A Granital ügy
    • 4.2. Német ellenállás a közösségi jog feltétlen elsőbbségével szemben
      • 4.2.1. A Solange I. ítélet
      • 4.2.2. A cseh és a lengyel alkotmánybíróságok az uniós jog elsőbbségéről
      • 4.2.3. A Solange II. ítélet
      • 4.2.4. A Német Alkotmánybíróság „Maastricht-döntése”
      • 4.2.5. „Európa-barát” ítéletek
        • 4.2.5.1. A Banana ügy
        • 4.2.5.2. Az Alcan ügy
        • 4.2.5.3. A Lisszabon ítélet
        • 4.2.5.4. A Honeywell ítélet
    • 4.3. Franciaország
      • 4.3.1. A közösségi jog elsőbbségéről elvi szinten
      • 4.3.2. Az irányelvek megfelelő átültetésének korlátja: Franciaország „alkotmányos önazonossága”
  • 5. A tagállami jogrendszerek és az uniós jogrend – alkotmányossági vita
    • 5.1. Az „európai monista”, avagy az európai alkotmány elsőbbsége felfogás
    • 5.2. A demokratikus (nemzet) államiság, avagy a tagállami alkotmány elsőbbsége felfogás
  • 6. Az uniós tagság és a magyar jogrendszer
    • 6.1. A magyar Alkotmány „Európai Unió klauzulája”
    • 6.2. A magyar Alkotmánybíróság és az Európai Unió joga
    • 6.3. A magyar Alkotmánybíróság Lisszabon határozata
    • 6.4. A hallgatói szerződések ügye
• VII. fejezet A tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárások
  • 1. Bevezetés
  • 2. Mit értünk tagállami kötelezettségszegés alatt?
  • 3. A tagállam mely szervének tudható be a kötelezettségszegés?
    • 3.1. Egy Bizottság kontra Olaszország ügy
    • 3.2. A Bizottság kontra Spanyolország ügy
  • 4. Az EUMSz 258. cikk szerinti eljárás
    • 4.1. Hogyan jut a Bizottság tudomására a kötelezettségszegés?
    • 4.2. Az eljárás menetének áttekintése
      • 4.2.1. Az eljárás általános menete
      • 4.2.2. A panaszeljárás
    • 4.3. Az adminisztratív szakasz formális aktusai
      • 4.3.1. A felszólító levél
      • 4.3.2. Az indokolással ellátott vélemény
    • 4.4. A bírósági szakasz
      • 4.4.1. A bizonyítási teher
      • 4.4.2. Az ítélet és annak joghatása
  • 5. Az EUMSz 259. cikke szerinti eljárás
    • 5.1. A Magyarország kontra Szlovákia ügy
  • 6. Az EUMSz 260. cikk (2) bekezdés szerinti eljárás – pénzügyi szankciók kiszabásának lehetősége
    • 6.1. Kényszerítő bírság és/vagy átalányösszeg
    • 6.2. A kényszerítő bírság megfizetésére kötelezés
  • 7. Az EUMSz 260. cikk (3) bekezdése szerinti eljárás
  • 8. A Bizottság mérlegelési joga az eljárásban, hozzáférés a dokumentumokhoz
• VIII. fejezet Az előzetes döntéshozatali eljárás
  • 1. Bevezetés
  • 2. Az előzetes döntéshozatali eljárás egyes jogi kérdései
    • 2.1. A bírói szerv fogalma a 267. cikkben
    • 2.2. Milyen tárgyban lehet előzetes döntést kérni?
      • 2.2.1. Minden feltett kérdésre válaszolnia kell-e a Bíróságnak?
        • 2.2.1.1. A túl általános vagy hipotetikus kérdések
        • 2.2.1.2. A Foglia ügy – a nem valódi jogvita esete
        • 2.2.1.3. Az uniós jog és a tényállás között nincs összefüggés
        • 2.2.1.4. Az ügy tényállása a tagállam csatlakozása előtti
      • 2.2.2. A tagállami jog és az uniós jog összeegyeztethetőségének vizsgálata
    • 2.3. Az előzetes döntéshozatalra utalás – jog és kötelesség
      • 2.3.1. Az előzetes döntéshozatalra utalás valamennyi nemzeti bíróság joga
        • 2.3.1.1. A 2003. évi XXX. törvény
        • 2.3.1.2. Az Európai Bíróság Cartesio ügyben hozott ítélete és az előzetes döntéshozatali eljárás a magyar jogban
        • 2.3.1.3. A végzés megküldése az igazságügyi miniszternek
      • 2.3.2. Melyik nemzeti bíróság kötelessége az Európai Bírósághoz fordulás?
      • 2.3.3. Mikor nem köteles a végső fokon határozatot hozó tagállami bíró a Bírósághoz fordulni? Az Acte clair doktrína
        • 2.3.3.1. A CILFIT ügy
        • 2.3.3.2. A CILFIT-feltételek
      • 2.3.4. Az előterjesztési kötelezettség megsértése
    • 2.4. Az előzetes döntés természete, joghatása
      • 2.4.1. Az értelmezési előzetes döntés joghatása az előterjesztő bíróságra
      • 2.4.2. Az előzetes döntés joghatása a többi bíróságra
        • 2.4.2.1. A Da Costa elv – acte éclairé
        • 2.4.2.2. Az időbeli hatály
        • 2.4.2.3. Jogértelmezés vagy jogalkalmazás?
      • 2.4.3. Az érvényesség vizsgálata az előzetes döntéshozatali eljárás keretében
        • 2.4.3.1. Az uniós jogi aktus érvényességének megítélése a nemzeti bíróság által – a Foto-Frost-elv
          • 2.4.3.1.1. A Foto Frost ügy
          • 2.4.3.1.2. Ideiglenes intézkedés lehetősége – az Atlanta-ügy
        • 2.4.3.2. Az érvénytelenség megállapítására nem alkalmazható a Da Costa-elv
        • 2.4.3.3. Az érvénytelenséget megállapító előzetes döntés quasi erga omnes hatálya
      • 2.4.4. Az előzetes döntés joghatása a közigazgatási szervekre
      • 2.4.5. Az előzetes döntés joghatása az Unió intézményeire, illetve a tagállamok jogalkotó szerveire
  • 3. A Bíróság ajánlásai a nemzeti bíróságok figyelmébe az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan
• IX. fejezet Az uniós jogi aktusok bírósági felülvizsgálata
  • 1. Bevezetés
  • 2. A megsemmisítési eljárás
    • 2.1. A megtámadható aktusok
    • 2.2. Az érvénytelenség jogalapja
      • 2.2.1. Hatáskör hiánya
      • 2.2.2. Lényeges eljárási szabály megsértése
      • 2.2.3. A Szerződések vagy valamely más, a Szerződések alkalmazásával kapcsolatos jog megsértése
      • 2.2.4. Hatáskörrel való visszaélés
    • 2.3. A keresetindításra jogosultak (locus standi) meghatározása
      • 2.3.1. A privilegizált keresetindításra jogosultak köre
      • 2.3.2. Az úgynevezett kvázi privilegizált keresetindításra jogosultak
      • 2.3.3. A nem privilegizált keresetindításra jogosultak – a magánszemélyek keresetindítási joga
        • 2.3.3.1. A közvetlen érintettség
        • 2.3.3.2. A személyes érintettség. A Plaumann-teszt
        • 2.3.3.3. Rendelet formájában hozott határozat
        • 2.3.3.4. Kivételek: A rendeletek magánfelek kérelmére történő felülvizsgálata
          • 2.3.3.4.1. A Codorniu eset
          • 2.3.3.4.2. A magánszemélyek perlési jogának enyhébb megítélése alá eső esettípusok
        • 2.3.3.5. Lázadás a „személyes érintettség” Plaumann-tesztben foglalt felfogása ellen, avagy a hatékony jogvédelemhez való jog uniós jogi megítélése
          • 2.3.3.5.1. Az Union de Pequeños Agricultores (UPA) kontra Tanács ügy
          • 2.3.3.5.2. Jégo-Quéré kontra Bizottság ügy
        • 2.3.3.6. Magánszemélyek keresetindítási joga a Lisszaboni Szerződést követően
    • 2.4. A megtámadásra nyitva álló határidő
    • 2.5. Az érvénytelenség megállapításának joghatásai
  • 3. A mulasztással elkövetett jogsértés
    • 3.1. A privilegizált keresetindításra jogosultak
    • 3.2. Nem privilegizált keresetindításra jogosultak
  • 4. Az Unió magánjogi felelőssége
    • 4.1. Az Unió szerződésen alapuló felelőssége
      • 4.1.1. A joghatósággal rendelkező bíróság
      • 4.1.2. Az Európai Unió Bíróságát megnevező választottbírósági kikötés
      • 4.1.3. A szerződésre alkalmazandó jog
    • 4.2. Az Unió felelőssége az általa szerződésen kívül okozott kárért
      • 4.2.1. Az Unió felelőssége jogellenes aktusával okozott kárért
        • 4.2.1.1. A Plaumann-elv a kártérítés terén
        • 4.2.1.2. A Schöppenstedt-formula
        • 4.2.1.3. A felelősség megoszlása az Unió és a tagállamok között
      • 4.2.2. Az Unió felelőssége jogszerű aktusával okozott kárért
    • 4.3. A kártérítési felelősség elévülése
• X. fejezet A Bíróság eljárása
  • 1. Az eljárás vázlata
  • 2. A képviselet
  • 3. Az írásbeli és a szóbeli eljárás
  • 4. Az eljárás nyelve
  • 5. Az írásbeli eljárás
    • 5.1. A beavatkozás
    • 5.2. Az előzetes jelentés
  • 6. A bizonyítás
    • 6.1. A tanúk idézése és meghallgatása
    • 6.2. Szakértő kirendelése
  • 7. A szóbeli szakasz
  • 8. A határozat meghozatala
    • 8.1. A tanácskozás (deliberation, les délibérations)
    • 8.2. Az ítélet
  • 9. Egyéb eljárási szabályok
    • 9.1. Az egyezség
    • 9.2. Elállás a keresettől
    • 9.3. Mulasztási ítélet és ellentmondás
    • 9.4. A költségek
    • 9.5. Költségmentesség (legal aid, aide juridictionnelle)
    • 9.6. Az ítélet értelmezésére irányuló kérelem
  • 10. Speciális eljárások
    • 10.1. Az előzetes döntéshozatali eljárás néhány specifikuma
    • 10.2. Indokolt végzéssel adott válasz
    • 10.3. A gyorsított eljárás
    • 10.4. A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás
    • 10.5. A perújítás (application for revision, révision)
    • 10.6. A Törvényszék határozatával szembeni fellebbezés
    • 10.7. A Törvényszék határozatainak felülvizsgálata
  • 11. Elévülés az Unió szerződésen kívüli károkozása esetén
  • 12. Uniós intézmény aktusa végrehajtásának felfüggesztése, egyéb ideiglenes intézkedések
  • 13. Magyarország a Bíróságon és a Törvényszéken
• XI. fejezet A belső piac joga
  • 1. Bevezetés
  • 2. Az áruk szabad mozgása
    • 2.1. A vámunió, a vámok és a vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma
      • 2.1.1. A vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma – az „olasz műkincs” ügy
      • 2.1.2. Kivétel a szabály alól: a tagállami bevételek rendszerébe ágyazott közteher
      • 2.1.3. Másik kivétel: kötelező ellenőrzés a határon
    • 2.2. A diszkriminatív adóztatás tilalma
      • 2.2.1. Esetek a közvetlen adódiszkrimináció köréből
      • 2.2.2. A közvetett adódiszkrimináció
      • 2.2.3. Az uniós joggal ellentétesen beszedett adót vissza kell téríteni
    • 2.3. A mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma
      • 2.3.1. A mennyiségi korlátozások tilalma
      • 2.3.2. A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések tilalma az import vonatkozásában (EUMSz 34. cikk)
        • 2.3.2.1. A Dassonville-formula
        • 2.3.2.2. A Cassis de Dijon-formula – a feltétlenül érvényesítendő követelmények és a kölcsönös elismerés elve
          • 2.3.2.2.1. A kölcsönös elismerés elvének alkalmazása uniós szabályozás hiányában
          • 2.3.2.2.2. A kölcsönös elismerés elvének műszaki szabályokra alkalmazásáról szóló rendelet
        • 2.3.2.3. A Keck-formula
        • 2.3.2.4. A Keck ügy után
      • 2.3.3. Az export mennyiségi korlátozása és a vele azonos hatású intézkedés tilalma (EUMSz 35. cikk)
      • 2.3.4. A behozatal és a kivitel megengedhető korlátozásai
        • 2.3.4.1. Az EUMSz 36. cikkében foglalt kivételek
          • 2.3.4.1.1. Közerkölcs
          • 2.3.4.1.2. Közrend
          • 2.3.4.1.3. Közbiztonság
          • 2.3.4.1.4. Emberek, állatok és növények egészségének védelme
        • 2.3.4.2. Az engedélyezési rendszerekkel szemben támasztott követelmények
        • 2.3.4.3. Megengedhető korlátozások: a feltétlenül érvényesítendő követelmények
  • 3. A munkavállalók szabad mozgása
    • 3.1. Az EUMSz 45. cikk személyi hatálya – ki a munkavállaló?
      • 3.1.1. A végzett munka időtartama, a munka célja, a tagállamok szociális ellátó rendszeréhez való viszony
      • 3.1.2. A munkát keresők jogai
    • 3.2. Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete a munkavállalók Közösségen (Unión) belüli szabad mozgásáról
    • 3.3. A közvetett diszkrimináció tilalma
    • 3.4. A nem diszkriminatív korlátozások a munkavállalók szabad mozgása terén
    • 3.5. Kivételek a munkavállalók (személyek) szabad mozgásának biztosítása alól
      • 3.5.1. A Van Duyn ügy – a közrendre hivatkozó korlátozások
      • 3.5.2. A munkavállalás szabadsága alóli speciális kivétel: a közszolgálatban történő foglalkoztatás
  • 4. A letelepedés szabadsága
    • 4.1. A letelepedés (vállalkozás) szabadsága (joga) a Szerződésben
    • 4.2. Az „önálló vállalkozók” letelepedése
      • 4.2.1. Az önálló vállalkozó (self employed person) meghatározása
      • 4.2.2. A letelepedés szabadsága a vállalatok tekintetében
        • A Daily Mail ügy
        • A Centros ügy
      • 4.2.3. A letelepedés megengedett korlátozása
    • 4.3. Az Unió „társasági joga”
      • 4.3.1. A társasági jogi irányelvek
      • 4.3.2. Az európai részvénytársaság jogi szabályozása
  • 5. A szolgáltatásnyújtás szabadsága
    • 5.1. Bevezetés
    • 5.2. A szabadság meghatározása és a szolgáltatás fogalma a Szerződésben
    • 5.3. A szabadság tartalma
    • 5.4. A szolgáltatás igénybevételének szabadsága
    • 5.5. Kire vonatkozik a szabadság?
    • 5.6. Az egészségügyi szolgáltatások és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
    • 5.7. A jogellenes tevékenységek és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
    • 5.8. A szociális juttatások és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
    • 5.9. A szolgáltatásnyújtás tagállami korlátozásának feltételei
    • 5.10. A Dassonville-formula a szolgáltatások terén
    • 5.11. A feltétlen érvényesülést követelő követelmények (mandatory requirements) a szolgáltatások körében
    • 5.12. A szolgáltatás és a letelepedés szabadságára együttesen irányuló másodlagos szabályozás
      • 5.12.1. A szabályozott szakmák gyakorlásának alapfeltétele a belső piacon – a más tagállamban szerzett szakmai képesítések elismerése
        • 5.12.1.1. Bevezetés
        • 5.12.1.2. Az úgynevezett „Vlassopoulou-elv”
        • 5.12.1.3. A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv
      • 5.12.2. Az ügyvédi tevékenység tagállamok közötti szolgáltatásnyújtáskénti gyakorlása
      • 5.12.3. Az ügyvédi hivatás letelepedés jellegű, tartós gyakorlása
      • 5.12.4. A szolgáltatási irányelv
    • 5.13. A szolgáltatásnyújtás szabadsága és a munkavállalók kollektív érdekvédelme
  • 6. A tőkemozgások és a fizetések szabadsága
    • 6.1. Mi a tőkemozgás?
    • 6.2. A jelenleg hatályos rendelkezések
    • 6.3. Kivételek a tőkemozgások korlátozásának tilalma alól
      • 6.3.1. A tagállamok által bevezethető (fenntartható) korlátozó hatású rendelkezések
      • 6.3.2. A Tanács által bevezethető korlátozások
      • 6.3.3. Az Európai Parlament és a Tanács által bevezethető korlátozások
      • 6.3.4. Feltétlenül érvényesítendő követelmények (mandatory requirements) a tőkemozgások korlátozásának igazolásaként
  • 7. A belső piaci jogharmonizáció joga
    • 7.1. Az uniós jogharmonizációról
    • 7.2. Az uniós jogharmonizáció módszerei
    • 7.3. A jogharmonizáció joga a belső piac terén
      • 7.3.1. A jogharmonizáció megváltozott stratégiája az Egységes Európai Okmány (a Bizottság Fehér Könyve) nyomán
      • 7.3.2. A jogharmonizáció határa az Európai Bíróság esetjogában (a Tobacco ügy)
      • 7.3.3. A Bizottság ajánlása a belső piaci irányelvek átvételéről
    • 7.4. Magyarország uniós jogharmonizációja
      • 7.4.1. Jogközelítés a társulási szerződésben
      • 7.4.2. A jogharmonizáció közigazgatási joga
  • 8. Kitekintés
• XII. fejezet A vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok
  • 1. Bevezetés az Európai Unió versenyjogába
    • 1.1. Az uniós versenyjog forrásai
      • 1.1.1. Elsődleges jogforrások
        • 1.1.1.1. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
        • 1.1.1.2. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
        • 1.1.1.3. A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzése
        • 1.1.1.4. A közvállalkozásokra, a különleges és kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozásokra vonatkozó szabályozás
        • 1.1.1.5. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás
      • 1.1.2. A másodlagos jogforrások
      • 1.1.3. A bírósági ítéletek
    • 1.2. Az Unió versenypolitikájának és versenyjogának sajátosságai, céljai
      • 1.2.1. A fogyasztói jólét növelése
      • 1.2.2. Egészséges piaci struktúra kialakítása és fenntartása
      • 1.2.3. A belső piaci integráció létrejöttének elősegítése és védelme
      • 1.2.4. Versenyen kívüli szempontok hatása a versenypolitikára
  • 2. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
    • 2.1. A vállalkozás fogalma az EU versenyjogában
      • 2.1.1. Bevezetés
      • 2.1.2. Az absztrakt teszt
      • 2.1.3. A konkrét teszt
      • 2.1.4. A gazdasági és funkcionális egységek mint az uniós versenyjog alanyai
    • 2.2. A vállalkozások társulásai
    • 2.3. Az uniós versenyjog területi hatálya
    • 2.4. Az elkövetési magatartások
      • 2.4.1. A megállapodás
      • 2.4.2. Az összehangolt magatartás
      • 2.4.3. Az egységes és folyamatos jogsértés
      • 2.4.4. A vállalkozások társulásainak döntése
      • 2.4.5. A vállalati társulás döntésének elhatárolása az állami intézkedésektől
    • 2.5. Alkalmasság a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására
      • 2.5.1. A Bizottság 2004-es közleménye
      • 2.5.2. Érzékelhető kereskedelmi hatás – a csekély jelentőségű megállapodások
    • 2.6. A közös piaci verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása mint cél vagy hatás
      • 2.6.1. A piaci hatásvizsgálat szükségessége
      • 2.6.2. A szükséges és arányos korlátozások
      • 2.6.3. Az immanens korlátozások
      • 2.6.4. A Bizottság iránymutatása a 101. cikk alkalmazásáról
      • 2.6.5. Az érzékelhetőség szabálya – csekély jelentőségű (de minimis) megállapodások
    • 2.7. A tilalom alóli kivétel
      • 2.7.1. A 101. cikk (3) bekezdésének értelmezéséről szóló bizottsági közlemény
      • 2.7.2. A csoportmentesítések
    • 2.8. A magánjogi jogkövetkezmények
    • 2.9. Magyar vonatkozások
  • 3. Az erőfölénnyel való visszaélés tilalma
    • 3.1. Bevezetés
    • 3.2. Az érintett piac meghatározása
      • 3.2.1. Az érintett termék- és földrajzi piac meghatározásának egy-egy példája
    • 3.3. Az erőfölény
    • 3.4. A visszaélésszerű magatartás
      • 3.4.1. Kizárólagossági megállapodások
      • 3.4.2. Elzárkózás üzleti kapcsolattól és árprés
        • 3.4.2.1. A szállítás megtagadása
        • 3.4.2.2. A szerződéskötés megtagadása
        • 3.4.2.3. Az árprés
      • 3.4.3. Árpolitikához kapcsolódó visszaélések
        • 3.4.3.1. Felfaló árazás
        • 3.4.3.2. Túlzott ár
        • 3.4.3.3. Árdiszkrimináció
        • 3.4.3.4. Tiltott árkedvezmények
          • 3.4.3.4.1. Hűségkedvezmények
          • 3.4.3.4.2. Az egyéniesített célkedvezmények
          • 3.4.3.4.3. A standardizált mennyiségi célkedvezmények
      • 3.4.4. Árukapcsolás
      • 3.4.5. A verseny csökkentése mint visszaélés
      • 3.4.6. Egyéb visszaélések
    • 3.5. Egy speciális téma: az együttes erőfölénnyel való visszaélés
    • 3.6. Magyar vonatkozások
  • 4. Az antitröszteljárás
    • 4.1. Az uniós versenyjog centrális szintű alkalmazása
      • 4.1.1. Az Európai Bizottság eljárása
        • 4.1.1.1. Eljárás hivatalból
        • 4.1.1.2. Eljárás panasz alapján
        • 4.1.1.3. Eljárás bejelentés alapján
        • 4.1.1.4. Az ideiglenes intézkedések
        • 4.1.1.5. Az információ kérése
        • 4.1.1.6. A helyszíni vizsgálat
        • 4.1.1.7. A kifogásközlés
        • 4.1.1.8. A szóbeli meghallgatás
      • 4.1.2. A felek jogai az eljárás során
        • 4.1.2.1. A tények megismeréséhez való jog
        • 4.1.2.2. Az álláspont kifejtéséhez való jog
        • 4.1.2.3. Védekezéshez való jog
        • 4.1.2.4. Az önvád korlátozott tilalma
        • 4.1.2.5. Titokvédelem
        • 4.1.2.6. A jogorvoslathoz való jog
      • 4.1.3. A Bizottság eljárást lezáró érdemi aktusai
        • 4.1.3.1. A negatív formális határozatok
        • 4.1.3.2. A pozitív formális határozatok
        • 4.1.3.3. A pozitív informális aktusok
      • 4.1.4. A pénzbírság kiszabása
        • 4.1.4.1. A pénzbírság alapösszegének kiszámítása
        • 4.1.4.2. Az alapösszeget módosító körülmények
      • 4.1.5. A Bizottság engedékenységi politikája és a vitarendezés
      • 4.1.6. Az Európai Unió Bírósága előtti eljárás
    • 4.2. A uniós versenyjog decentralizált, tagállami szintű alkalmazása
      • 4.2.1. A nemzeti bíróságok mint az uniós versenyjog alkalmazói
        • 4.2.1.1. Az uniós versenyjog alkalmazása magyar bíróságok által
      • 4.2.2. A nemzeti versenyhatóságok és a nemzeti bíróságok mint a nemzeti jogszabályok alkalmazói
        • 4.2.2.1. Kettős jogalap egy eljárásban alkalmazva
        • 4.2.2.2. Az uniós jog és a tagállami jog kapcsolata
      • 4.2.3. A nemzeti versenyhatóságok mint az uniós versenyjog alkalmazói
        • 4.2.3.1. Az ügyallokáció szabályai
        • 4.2.3.2. Együttműködés a Hálózaton belül
        • 4.2.3.3. Magyar vonatkozások
  • 5. A vállalkozások közötti összefonódások uniós ellenőrzése
    • 5.1. Az összefonódás meghatározása
      • 5.1.1. Az egyedüli irányítás
      • 5.1.2. A közös irányítás
    • 5.2. A közös vállalatok alapításának versenyjogi megítéléséről röviden
    • 5.3. A közösségi léptékű összefonódás
    • 5.4. A közösségi léptékű összefonódások megítélésének szempontjai
    • 5.5. Eljárásjogi kérdések
      • 5.5.1. A jogalkalmazó hatóság és az alkalmazandó jog kérdése
      • 5.5.2. Az eljárás menete
        • 5.5.2.1. A vizsgálat első fázisa
        • 5.5.2.2. A vizsgálat második fázisa
      • 5.5.3. Az eljárást lezáró határozatok
        • 5.5.3.1. Az összefonódás módosítása és az engedélyező határozat
        • 5.5.3.2. Negatív jogkövetkezmények
      • 5.5.4. Az egyszerűsített eljárás
      • 5.5.5. Statisztika
    • 5.6. Az összefonódások versenykorlátozó hatása
      • 5.6.1. Iránymutatás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről
      • 5.6.2. Példák a horizontális összefonódások megítélésére
      • 5.6.3. Iránymutatás a nem horizontális összefonódásokról
        • 5.6.3.1. A vertikális összefonódások
        • 5.6.3.2. A konglomerátum létrejöttéhez vezető összefonódások
      • 5.6.4. Példák a nem horizontális összefonódások megítélésére
    • 5.7. Egy speciális témakör: az együttes erőfölényes helyzetek (kollektív dominancia) kialakulásának megelőzése
    • 5.8. A bizottsági határozatok bírósági felülvizsgálata és a bizottsági gyakorlat
• XIII. fejezet A tagállamokra vonatkozó versenyjogi szabályok
  • 1. A közvállalkozásokra és közszolgáltatókra vonatkozó szabályozás – a Szerződés 106. cikke
    • 1.1. Az uniós versenyjog alkalmazása a közvállalkozásokra és a meghatározott típusú egyéb vállalkozásokra
    • 1.2. A versenyszabályok alkalmazásának kötelezettsége alóli kivétel
  • 2. Az állam magatartásának megítélése az EU-Szerződés 4. cikk (3) bekezdésének és az EUMSz 101., 102. cikkeinek együttes értelmezése alapján
  • 3. Az állami támogatások uniós jogi megítélése
    • 3.1. Az állami támogatások tilalma
      • 3.1.1. A támogatás az államnak betudható és állami forrástranszferrel jár
      • 3.1.2. Az előny fogalma
        • 3.1.2.1. A piacgazdasági szereplő elve
      • 3.1.3. A szelektivitás követelménye
        • 3.1.3.1. Földrajzi szelektivitás
        • 3.1.3.2. A tárgyi szelektivitás
      • 3.1.4. A verseny torzítása és a kereskedelemre gyakorolt hatása
    • 3.2. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működésével megbízott vállalkozások veszteségének ellentételezését szolgáló támogatások összeegyeztethetősége a 107. cikk (1) bekezdésével és a 106. cikk (2) bekezdésével
    • 3.3. A megengedhető állami támogatások
      • 3.3.1. Az általános csoportmentesítő rendelet (rövidítve GBER)
      • 3.3.2. Regionális támogatások
      • 3.3.3. Környezetvédelmi támogatások
      • 3.3.4. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott támogatások
      • 3.3.5. A magyar derogációk
    • 3.4. Eljárásjog
      • 3.4.1. Az Európai Bizottság eljárása
        • 3.4.1.1. A bejelentett támogatásokra vonatkozó eljárás
        • 3.4.1.2. A jogellenes állami támogatásokkal kapcsolatos eljárás
        • 3.4.1.3. A létező támogatási programokra vonatkozó eljárás
      • 3.4.2. Bírósági felülvizsgálat
      • 3.4.3. Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alkalmazása a nemzeti bíróságokon
    • 3.5. Az állami támogatási jog jelentősége és modernizációja
    • 3.6. Magyar vonatkozások
• Irodalomjegyzék
  • Cikkek, tanulmányok